Mivel hogy eddig jobb szt nem talltam, ezrt egyetemesen misztiknak nevezem azt, mi az itt Nvtelenknt hvott lnyegi s egyetemes "valami" teljes megismerst tzi ki cll s ismeri meg. Beszlhetnk zsido misztikrl (kabbalah), keresztny misztikrl (misztika:), muszlim misztikrl (szfi), vagy pp buddhista misztikrl (pl.: zen, dzog-chen), de sok ms vallsban is jelen van a misztika, kisebb vagy nagyobb mrtkben. Nem kdstsrl van sz. Br a sz eredett tekintve jelen van benne a titokzatossg (grg msztrion: titkos szertarts <- msztsz: beavatott <- mein: szemet becsukni, beavatni), de ez a jelents a keresztny hagyomnyban mdosult olyan rtelemben, hogy a misztika az Istennel val kzvetlen tallkozs, ill. a vele val eggyvls. Ez az eggyvls a cl alapveten az brahmita vallsok misztikjban, br vannak ms megkzeltsek is. Indiban ez inkbb misztikus ismeretknt jelenik meg, blcsessgknt. A misztikus egy letmdot is gyakorol ezzel egytt, ami sokszor tcsaphat aszkzisbe, de az mr szerintem flrerts. Sokkal inkbb a meditci az, ami a misztikus letvitelben nagy szerepet kap. Itt a meditcit sszefoglalsaknt hasznlom a meditcis (elmlked), koncetrcis (sszpontost) s a kontemplcis (szemlld) gyakorlatokra. Mindegyik megfigyelhet a klnbz misztikus irnyzatok tantsaiban. A misztikus letmd egy meditatv szemlletet kvn, ahol is a Nvtelent ismeri fel minden egyes pillanatban, ill. a Nvtelenknt l, lt, cselekszik.Ez mondhat gy is, hogy megsznik az nsg, de sajnos ebbl is sok flrerts szrmazik. A misztika a klnfle hagyomnyokban mindig is a legmagasabb (beavatsi/spiritulis) szintet jelentette, mert igen kevs azon emberek szma, akik kpesek egyltaln megrteni is, nem hogy akkpp lni. Sokszor azt mondjk a hagyomnyok, hogy ezt kptelensg elrni, vagy hogy csak kivlasztottaknak lehetsges. s ez valahol gy is van. De ettl mg vannak, akik kpesek eljutni a megismersre. Remlem, hogy a Misztikus Wicca kpes megszltani azokat az embereket, akik alkalmassak ennek befogadsra. |