A M. W. egy belső (Úr) és egy külső (Hölgy) utat használ, gyakorlatilag párhuzamosan, bár szét lehet választani ideiglenesen azokat. A belső út a meditáció, minek célja a teljes szabadság elérése, a Névtelen felismerése által. A külső út a szeretet, ami a helyes cselekvés mindennapokban való működését tűzi ki célul. Ez röviden összefoglalható a "tégy mit akarsz, de sose árts" mondatban.
A M. W. lényege a gyakorlás, nem az elméletek és értelmezések mérhetetlen mennyiségéből származó elméleti tanítások továbbadása. Épp ezért kerüli a haszontalan ideológiákat, s nem alkalmaz "igazságokat". Ez nem tagadása a racionalitásnak, vagy az intellektus fontosságának, egyszerűen ezen az úton azok kerülendőek akadályozó voltuk miatt.
A M. W. a mágiát az énség mindenek fölé helyezése helyett az énség elengedését tanítja. Az akarat szabadságát, nem pedig az akarat hatalmat gyakorló voltát.
A M. W. nem kötődik szertartáshoz, tanítóhoz, vagy közösséghez. Az egyén döntésén múlik, hogy ő ezeket mennyire ítéli számára hasznosnak. |